|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Papp Elõd 2011. május 4.Véghajrában az EMNP bejegyzéseCsütörtök délelõtt a bukaresti törvényszéken leadják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentációt - tudtuk meg Toró T. Tibortól, az új párt életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnökétõl. Ha senki nem gördít rendkívüli akadályokat, és nem nyúlik hosszúra a pereskedés, néhány héten belül egy harmadik párttal gazdagodik az erdélyi magyarság. Majdnem harmincezer aláírást sikerült összegyûjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hitelességét is ellenõrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alapszabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogszabály értelmében négy alapítótagnak kell jelen lennie a dokumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselõje utazik Bukarestbe: Székelyföldrõl Papp Elõd, Közép-Erdélybõl Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a dokumentumok iktatása után a kezdeményezõknek egy országos napilapban kell meghirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valakinek kifogása lenne, ez idõ alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nincsenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már elõre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kezdeményezést igyekszik meggátolni. A törvényszék a 15 nap elteltével tûzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb esetben egyszeri alkalom, de három évvel ezelõtt az MPP bejegyzése hónapokig elhúzódott. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 5.Szeptembertõl utazhatnak a határon túlra az anyaországi diákokJavában készülnek az erdélyi és a partiumi megyék a magyarországi diákok fogadására, miután az elmúlt héten megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása. Ennek keretében a magyarországi közoktatási intézmények diákjainak határon túli magyar területekre szervezett kirándulásait finanszírozza az Orbán-kormány, idén 500 millió forint áll rendelkezésre. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerint a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõhelyettes. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár eközben arról tájékoztatott, hogy két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint a 7. osztályok jelentkezhetnek. Az elsõ kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki, és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra. A pályázatokat június 3-áig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-éig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, a kirándulások már szeptembertõl indulhatnak. Adatbázisok Erdélybõl Erdélyben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mûködik együtt partnerként az Apáczai Közalapítvánnyal. Sándor Krisztina MIT-elnök a Krónika kérdésére elmondta, jelenleg a közalapítvány honlapjára tervezett adatbázis elkészítésén dolgoznak. Ennek keretében azt szeretnék, ha a magyarországi diákok nemcsak helyszínek és útvonalak közül választhatnának, amikor az erdélyi turisztikai látványosságok vagy kulturális értékek között keresgélnek, hanem egy ifjúsági rendezvénynaptárt is összeállítanának számukra, hogy a városnézések, túrázások mellett helyi ünnepekbe, ifjúsági rendezvényekbe is betekintést nyerhessenek. A MIT-esek ugyanakkor egy másik adatbázist is összeállítanak, amelyben az úgynevezett magyar közösségi - egyházi vagy ifjúsági - szálláshelyeket jelenítenék meg, hiszen egy kollégium vagy vendégház sokkal elérhetõbb árú, mint egy kereskedelmi szálláshely. Természetesen a vendéglátósok is jelezhetik a közalapítvány felé, ha szeretnének kapcsolódni a programhoz, tudtuk meg. Sándor Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatbázisok még nem véglegesek, rendezvényszervezõk és közösségi szálláshelyeket üzemeltetõk jelentkezését egyaránt várják. A MIT-elnök közlése szerint az általuk begyûjtött adatok hamarosan az Apáczai Közalapítvány honlapján is elérhetõek lesznek. Külön utakon Eközben az erdélyi és a partiumi megyék javában készülnek az anyaországi diákok fogadására. �?gy tûnik azonban, hogy van, ahol e tekintetben is külön kezdett el szervezkedni az EMNT és az RMDSZ. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke lapunk érdeklõdésére arról számolt be, hogy jelenleg egyeztetnek az magyar oktatási minisztériummal, és azon keresztül ajánlják majd a bihari látnivalókat. Addig feltérképezik az olcsó szálláslehetõségeket, s a tervek szerint majd idegenvezetést is biztosítanak a környékre látogató diákoknak. Eközben Szabó �?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke arról beszélt, hogy a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel együttmûködve már évekkel ezelõtt több könyvet jelentettek meg, amelyek a bihari látnivalókat ismertetik. A szövetség munkatársai ezeket az információkat rendszerezték most, és egy úti csomagba foglalva eljuttatták a határhoz közel esõ magyarországi települések iskoláiba, a különbözõ testvértelepülések önkormányzataihoz. Terveznek továbbá egy honlapot is, ahol a bihari úti célokat népszerûsítik majd. Hasonló a helyzet Szatmár megyében is, ahol az RMDSZ és az EMNT egyaránt készül a magyarországi kiránduló gyerekek fogadására. Veres-Kupán Enikõ Szatmár megyei EMNT-elnök kérdésünkre elmondta, már megkezdték a szervezést a diákcsoportok fogadása érdekében, akiknek lehetõség szerint idegenvezetõt is biztosítanának. Turisztikai egyesületekkel közösen már terveztek útvonalakat, amelyek érintenék például az Ady-szülõházat vagy Kölcsey szülõfaluját, Szõdemetert. Veres-Kupán arra is hangsúlyt helyezne, hogy a közös múltra felhívják a gyerekek figyelmét, például azáltal, hogy összehasonlítják Nyíregyháza és Szatmárnémeti fõterét, az egy idõben, hasonló stílusban készült épületeket. A szálláslehetõségek tekintetében az elnök az iskolai kollégiumokban lát lehetõséget. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök eközben arról számolt be, hogy egy európai uniós finanszírozású pályázat keretében most készül egy, a környék látványosságait népszerûsítõ turisztikai kiadvány, ezzel szándékoznak felkeresni magyarországi iskolákat. A román nyelvû változat már kész van, hamarosan a magyar nyelvû is lesz, így hozzákezdhetnek a népszerûsítéshez. A szórólapban szerepelnek emlékhelyek, épületek, mint például a nagykárolyi Károlyi-kastély, a kaplonyi Károlyi-kripta vagy az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély. Konkrét javaslatokkal rukkolnak elõ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyon fontosnak tartja ezt a kezdeményezést, és minden eszközünkkel támogatjuk a program sikerességét - fogalmazott a Krónika megkeresésére Papp Elõd, az EMNT alelnöke. A Hargita megyei politikus arról, hogy konkrétan mit terveznek Hargita megyében, nem beszélt, mint mondta, az EMNT partnerszervezeteként mûködõ Magyar Ifjúsági Tanács eddig is foglalkozott és ezután is foglalkozik a kérdéssel. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyûlés elnöke lapunk kérdésére arról számolt be, hogy már az elmúlt évben szorgosan dolgoztak azon, hogy a Székelyföld környékét válasszák a határon túli gyerekek kirándulásuk célpontjául. Mint részletezte, Hargita megyének tíz testvérmegyéje van Magyarországon, így több ezer gyerek járt már ezen a vidéken, de további csoportok fogadására is készen állnak. Borboly arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi év végén több panzióval, szállásadóval is felvették a kapcsolatot és közösen három-, négy- vagy akár ötnapos csomagajánlatokat készítettek elõnyös áron, abban bízva, hogy sok anyaországi iskola a Székelyföldet, és ezen belül Hargita megyét is választja. Borboly hangsúlyozta, ezek az ajánlatok a testvérmegyék honlapjain is elérhetõek. Szeretnénk, hogy olyan látványosságokat tekintsenek meg a magyarországi gyerekek, amelyek identitásuk megerõsítésében szerepet játszhatnak, amelyek révén átfogóbb képet kapnak a székelyföldi eseményekrõl, történésekrõl - mutatott rá célkitûzéseikre a tanácselnök. Hozzátette: szeretnék továbbá, ha a kirándulások nemcsak a természeti adottságok feltérképezésérõl, az állatvilág megismerésérõl, híres helyszínek megtekintésérõl szólna, hanem a helyi gyerekekkel kialakított ismeretségrõl, barátságokról is. Sõt a tanácselnök tervei között szerepel a Hargita megye három szórványmegyéjében (Beszterce, Temes és Aranyos) élõ gyerekek bevonása is a programba. Javaslatukat már továbbították a magyar állam illetékes szerveihez. Gazda Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, az SZNT sepsiszéki elnöke a Krónikának elmondta, nyolcnapos úti csomagot állítottak össze az anyaországi diákok számára, ebbõl hét napra háromszéki látnivalókat ajánlanak, és egy napra a Brassó megyei Törcsvári-szoros megtekintését javasolják. A könnyen áttekinthetõ programban természeti látnivalók, történelmi vagy irodalmi vonatkozású emlékmûvek, székely jellegzetességek és szórakozás is szerepel. Gazda arról is beszámolt, hogy a programhoz olcsó szállás- és étkezési lehetõségeket is csatoltak, ezt általában diákbentlakásokban, diákétkezdékben oldanák meg, a csillagtúrákra csomagba vihetnék magukkal a kiránduló gyerekek az elemózsiát. 2011. május 6.Célegyenesben a Tõkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)�?lénk sajtóérdeklõdés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezõi: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési idõszak eltelte után dönt a bejegyzésrõl, a kezdeményezõk szerint legkésõbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP. Az aláírások benyújtása elõtt a magyar sajtó képviselõi számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttérõl az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyûlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen - Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Elõd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula - utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyûlt aláírásokat. Az aláírásgyûjtés februárban kezdõdött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyûjteniük 19 megyébõl és Bukarestbõl, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív - magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékû a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésû, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsõdleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami - az autonómiaformák megteremtése - érdekében jött létre, legfõbb szövetségesük pedig a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tõkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsõsorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erõs és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés elõtt - fogalmazott a politikus, de hozzáfûzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtõl való sõt, mobilizáló tényezõ lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletbõl kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsõsorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttmûködésre az erdélyi magyarságot érintõ legfõbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az elsõ parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtõl, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedõkbõl, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség elõtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendõ vezetõinek, hogy nem mûködtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum jövõjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következõ idõszakban felértékelõdik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlõ felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az õ kezdeményezésükre jött létre a magyarság különbözõ szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfûzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendõ együttmûködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de fõként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést keresõ nyilatkozatok váltják fel. Kelemen: Történelmi hiba az EMNP Történelmi tévedésnek minõsítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján elõbb leszögezte: ilyen nevû alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfûzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 23.Megalakult az RMDSZ Székelyföldi �?nkormányzati Tanácsa�?sszefogásra, az értékek megbecsülésére és a majdani önálló székelyföldi régió létrejöttébe vetett bizalomra buzdított a három székely megye - Hargita, Kovászna és Maros - tanácselnöke azon a hétvégi marosvásárhelyi ülésen, melyen megalakult az RMDSZ Székelyföldi �?nkormányzati Tanácsa (SZ�?T). Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az egyetlen ujj tehetetlenségének példájával próbálta ecsetelni az összefogás fontosságát. Egy ujjal a legapróbb kavicsot sem vagyunk képesek felemelni - fogalmazott a háromszéki elöljáró. Ellenpéldaként kifejtette, hogy a több ujj, azaz az érdekvédelmi szövetség mintegy 1300 székelyföldi választott képviselõje olyan erõt ad a magyarságnak, mely egyértelmûvé teszi, hogy a régióban gyakorlatilag egyetlen döntés sem születhet az RMDSZ megkerülésével. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba tanácselnök is az önkormányzatiság erejére hivatkozott, amikor kijelentette: csupán idõ kérdése, hogy mikor válhat a Székelyföld Románia önálló régiójává. Addig is legyünk büszkék sajátosságainkra - biztatta az esemény házigazdája, Lokodi Edit Emõke Maros megyei tanácselnök a vásárhelyi alakuló ülésen megjelent mintegy hatvan polgármestert, alpolgármestert és tanácsost. A jövõ évi választásokra gondolnak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kifejtette, a régiók szerinti felosztást az eltérõ igények, prioritások és cselekvési tervek tették szükségessé. Az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a kezdet kezdetétõl felvállalta, és a mai napig is prioritásként kezeli. Ennek eredményeként az elmúlt 21 évben a székelyföldi önkormányzatok megerõsödtek és megõrizték a többséget. A Székelyföldi �?nkormányzati Tanács megalakulása Kököstõl Nyárádszeredáig minden önkormányzat érdekeit felvállalja, tevékenységüket összehangolja - hangoztatta Kelemen. A szövetségi elnök felhívta a jelenlévõk figyelmét arra, hogy az önkormányzati tanács tagjai a közösség érdekeit képviselik, de azon túl olyan üzeneteket kell megfogalmazniuk, amelyek a térség jövõképét tartalmazzák. Kelemen Hunor a tanácsalakítás politikai oldalára is kitért. Nem rejtette véka alá, hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ az önkormányzati választásokat próbálja minél hatékonyabban elõkészíteni. 2012-ben verseny lesz az önkormányzati választásokon, és nem lesz könnyû dolgunk a Székelyföldön. De nekünk ezt a versenyt meg kell nyernünk! - hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. �?gy vélte, ha a helyhatósági választásokat a szövetség megnyeri, másképpen tud készülni majd a parlamenti választásokra. Ma vannak olyan magyar emberek, magyar pártalapítók, akik azt mondják, hogy az erdélyi magyarságnak nem kell parlamenti képviselet. Ezt az álláspontot mi visszautasítjuk, és minden erõnkkel azon leszünk, hogy továbbra is képviseljük a romániai magyarság érdekeit a román parlamentben - tette hozzá Kelemen Hunor. Köszönet a walesi hercegnek Nem vagyok híve a székelykedésnek, de híve vagyok annak, hogy a Székelyföld mutassa meg saját arcát és fogalmazza meg saját céljait - fejtette ki Markó Béla kormányfõhelyettes, aki megköszönte Károly brit trónörökösnek azt a szolgálatot, amelyet kijelentéseivel az elmúlt napokban Erdélynek és a Székelyföldnek tett. Mint ismeretes, a herceg Románia legértékesebb exportcikkének nevezte Erdélyt. Borbély László is a regionalizálódási kezdeményezés gazdasági vetületét próbálta érzékeltetni. A szövetség politikai alelnöke felsorolt néhány pályázati lehetõséget, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkezõ idõszakban élhetnek. Nagyon fontos, hogy a régió fogalmazza meg céljait, prioritásait és éljen is velük - hangsúlyozta Borbély, aki szerint a három székely megyének egyértelmûen azonos célkitûzései vannak. A hatékony együttmûködés, a pályázási lehetõségeken túl, számos befektetést vonzhat a régióba, értékelte a környezetvédelmi miniszter arra bíztatva a helyhatóságok képviselõit, hogy nyugodtan kérdezzenek és tanuljanak egymástól, az csak a térség javára válhat. Miközben az alapszabály és a mûködési szabályzat megvitatása nem sok újat hozott, az elnökválasztás meglepetést okozott. Titkos szavazással Péter Ferenc, Szováta polgármestere került a testület élére, aki eddig igencsak ritkán nyilvánult meg politikusként, jobbára az önkormányzatra összpontosított. Az elnökségben a három megyei tanácselnök mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Petres Sándor és Sófalvi László, a Hargita megyei tanács alelnökei kaptak helyet. A héten megalakul a Közép-Erdélyi �?nkormányzati Tanács is, míg a partiumi testület várhatóan június elején tartja alakuló ülését. Kampányfogást sejt az ellenzék Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat - kommentálta a SZ�?T megalakulásának hírét Papp Elõd. Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezõi korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés elõtt álló pártot. Papp szerint az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a politikai irányvonalat a párt országos vezetése határozza meg, és hozza meg a döntéseket is. Ez az egész készülõdés azt mutatja, hogy komolyan veszik az új pártot - jelentette ki a politikus. A SZ�?T megalakulásáról Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi. Az, hogy a testület elnöki tisztségére nem valamelyik befolyásos önkormányzat vezetõjét választották, hanem Péter Ferenc szovátai polgármestert azt mutatja, az RMDSZ ismét nem engedi önállóan dönteni az önkormányzati képviselõket - nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetõje. Hozzáfûzte: Péter Ferencet emberként tiszteli, de szerinte Borbély László bizalmi embere, aki így rajta tartja majd a szemét az új testületen. (Hány tagúak a testületek?. A három - székelyföldi, partiumi és belsõ-erdélyi - önkormányzati tanács tagjainak számát az RMDSZ a 2008-as helyi választások eredményei alapján határozta meg. Eszerint a székelyföldi polgármesterekbõl, alpolgármesterekbõl és tanácsosokból álló szervezet 62 tagot számlál, a partiumi 57-et, a belsõ-erdélyi 28 fõbõl áll majd. Az alapszabály értelmében valamennyiüket területi szervezeteik delegálják.) Kiss Elõd-Gergely, Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. június 7.Tõkés nem mond igazat - EVZ: magyar közpénzekbõl finanszírozzák az EMNT demokráciaközpontjaitAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jószándékú támogatóinknak tartozunk - írta április 6-án keltezett közleményében Tõkés László. Az Evenimentul zilei azonban tegnap kiderítette, az EMNT elnöke valótlanságokat hozott a közvélemény tudomására. Tényfeltáró anyagában a lap arról írt, hogy Tõkés Lászlóék az elmúlt hónapokban összesen 2,2 milló lejt, azaz félmillió eurót kaptak magyarországi közpénzekbõl a demokrácia-központok mûködtetésére. A cikk szerint a pénzek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítványtól (vélhetõen az egyik magyarországi közalapítványtól - szerk. megj.) érkeztek, több részletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom nevû civil szervezet számlájára. Mint ismert, Tõkés Lászlóék tavaly júliusban ezen a néven jegyezték be a bíróságon az EMNT. A támogatást a magyar állampolgárságot igénylõ romániai magyarok tájékoztatása kapcsán felmerülõ költségek fedezésére kapták a demokrácia-központok. Az Evenimentul zilei kolozsvári tudósítója, Mihai ªoica szerint az összegekre több romániai intézmény ellenõrzési akciói során derült fény. A szerzõ nem nevezte meg ezeket az intézményeket, ám vélhetõen közéjük tartozik a pénzügyõrség is, amelynek ellenõrei néhány hete vizsgálódtak a demokrácia-központoknál. A lap szerint az EMNT eddig két részletben kapott pénzt a magyar államtól. Az elsõ, 50 millió forintos - 775 ezer lejes - részlet tavaly októberben érkezett meg az EMNT-hez. Idén májusban további összegek érkeztek: egy 95 millió forintot, vagyis 1,5 millió lejt kitevõ támogatás folyt be az EMNT számlájára. Ezereurós fizetések? A demokrácia-központoknak több mint száz alkalmazottja van. Az Evenimentul zilei szerint az alkalmazottak listáján mind Tõkés László EMNT-elnök, mind Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök rokonai, illetve a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetõségi tagjainak neve is szerepel. A legnagyobb - havi 4100 lejes - fizetésben Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke részesül. Papp Elõd, az EMNT alelnöke, az EMNP ideiglenes vezetõségének tagja havi 4000 lejt keres. Az ideiglenes vezetõség egy másik tagja, Zatykó Gyula, illetve Kovács Csaba újságíró ugyancsak 4000 lejt kap. Juhász Péter területi EMNT-vezetõ 3400 lejt keres. A demokrácia-központok alkalmazottai 921 lej és 1500 lej közötti fizetésben részesülnek. Gergely: megdolgoztunk a pénzért Tegnapi megkeresésünkkor Gergely Balázs a tárgyban írt Facebook-bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Ebben az EMNT régióelnöke emlékeztetett arra, hogy már korábban lemondott a demokráciaközpont-hálózat koordinátori tisztségérõl. Gergely ugyanakkor elismerte, hogy a cikkben felsorolt személyek munkájukért javadalmazást kaptak, ám szerinte korántsem akkorát, mint amekkora összegrõl a román lap beszámol. Ironikus hangnemben megírt bejegyzésében a politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy pénzükért a javadalmazottak megdolgoztak. Kedves bukaresti jóakaróink, tény, hogy ennek a >szörnyû< rendszernek a mintegy százfõs csapata húszezer-háromszáztizenhat honosítási dossziét állított össze öt hónap leforgása alatt. 20.316 dosszié, ami több mint negyvenezer embert érint, és igencsak sok munkával jár! - reagált a cikkre Gergely Balázs. Toró: pontatlanok az információk A Transindexnek tegnap sikerült elérnie Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét is. A portálnak a politikus kijelentette, több helyen pontatlan az EVZ által közzétett információ, mely szerint az EMNT 2,25 millió lejt kapott a magyar kormánytól. Toró azonban nem részletezte, hogy milyen pontatlanságokra utalt, hanem közölte, hogy hamarosan közleményben reagálnak a lapban megjelentekre. Toró egyébként az EVZ-nek beismerte, hogy az összegek egy része - pályázatok révén - Magyarországról érkezik, azonban azt nyilatkozta, nem tudja, hogy melyik minisztériumtól. Elmondta, nem tudja, ki küldte ki az ellenõröket, vagy hogy ezek pontosan mit keresnek, de azt biztosan tudja, hogy mindent rendben fognak találni. A magyar kormány tavaly novemberben írt alá együttmûködési megállapodást az EMNT-vel a demokrácia-központok mûködtetésérõl. A szerzõdésben nem szerepel az, hogy a magyar állam anyagi segítséget nyújt az irodák tevékenységéhez. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 27.EMNT: autonómia helyett gumicsontMinket, magyar politikusokat is minõsít, miként viszonyulnak a román vezetõk az autonómia kérdéséhez - jelentette ki egy marosvásárhelyi lakossági fórumon Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõje úgy véli: nemcsak a románság, az erdélyi magyarság sincs felkészülve eléggé az autonómiára. Szerinte azok a magyar elöljárók, akik tisztségben vannak, és számos gazdasági, politikai, szociális és kulturális kérdésre van rálátásuk, képtelenek autonómiában gondolkodni. Ehelyett inkább Petõfi-Schiller típusú meg ehhez hasonló gumicsontokat rágnak, a neptunos, aprólépések politikáját érvényesítve - vetette az RMDSZ vezetõinek szemére a szövetség egykori parlamenti képviselõje. Papp Elõd arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az RMDSZ-es politikusok, akik évekkel ezelõtt benyújtották a román parlamentbe az autonómiatervezetet, mind kikoptak a döntéshozás padjaiból. Több európai autonómiamodellrõl beszélünk, de tudnunk kell, hogy közülük egyik sem született meg máról holnapra. A katalánok több mint kétszázszor próbálkoztak, míg sikerült. Ehhez képest a mi politikusaink rég feladták - mondta az EMNT alelnöke. Mind Toró, mind Papp cáfolták a fõként román oldalról érkezõ, de számos magyar hangadó által is átvett ijesztgetést, miszerint egy önálló Székelyföld éhen halna. Az autonómia mindenütt fejlõdést generált, nem értem, ez miért lenne másként a Székelyföldön? - kérdezett vissza Toró T. Tibor. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
